Irodai hálózat magas rendelkezésre állásúvá tétele

Az Integritás Hatóság az Irodai környezetében meglevő - minden hálózati infrastruktúra a Fortinet által gyártott eszköz és szoftver - hálózatát magas rendelkezésre állású működésre alkalmassá kívánja tenni, ezért szükségessé vált a meglevő eszközökhöz továbbiak beszerzése a hozzá tartozó szolgáltatásokkal, valamint egy vezeték nélküli LTE/5G eszköz beszerzése, ami a folyamatos internet szolgáltatás megteremtéséhez – bejövő szolgáltatás kiesése esetén – szükséges. Az Ajánlatkérő a hálózati eszközei egyenszilárdságának és a menedzselhetőségének megfelelő biztosítása érdekében konkrét cikkszámok és terméknevek kerültek megadásra. Az Integritás Hatóság hálózati infrastruktúrájára a nagyvállalati szemléletű, emiatt bonyolultan felépített és lehető legnagyobb biztonságot garantáló kiépítés jellemző, melyből következik, hogy amennyiben nem Fortinet eszközök kerülnének a hálózatba, a heterogén infrastruktúra egyenszilárdsága megbomlik és nem teljesül a magas rendelkezésre állással szemben támasztott alapkövetelmény. 1. Az irodai firewall High Available kialakítása - készlet 2. FEX-511G - FortiExtender-511G Indoor Broadband Wireless WAN Router - 1 darab 3. FS-148F-FPOE - FortiSwitch-148F-FPOE Layer 2 FortiGate switch controller - 3 darab 4. FS-648F-FPOE - FortiSwitch-648F-FPOE Layer 2/3 FortiGate switch controller - 1 darab 5. FAP-441K-E - FortiAP-441K Indoor Wireless AP - 4 radio - 10 darab 6. FN-CABLE-SFP28-3 - 25 GE SFP28 passive direct attach Cable - 4 darab 7. FN-CABLE-SFP+3 - 10 GE SFP+ passive direct attach cable - 5 darab A további részleteket a Műszaki Leírás tartalmazza. Az ajánlatkérő a 321/2015. (X.30.) Korm. rendelet 46. § (3) bekezdése alapján tájékoztatja a gazdasági szereplőket, hogy ahol a műszaki leírás meghatározott gyártmányú vagy eredetű dologra, vagy konkrét eljárásra, védjegyre, szabadalomra, tevékenységre, személyre, típusra, adott származásra vagy gyártási folyamatra való hivatkozást, márkanevet tartalmaz, ott a megnevezés csak a tárgy jellegének egyértelmű meghatározása érdekében történt, és azzal egyenértékű, vagy az ajánlatkérő számára kedvezőbb paramétereket biztosító megoldással helyettesíthető. Ugyanakkor az ajánlatkérő kiemelten felhívja a gazdasági szereplők figyelmét, hogy az egyenértékűség kizárólag azon esetben értelmezhető, amennyiben a műszaki leírásban meghatározott gyártmányú, vagy eredetű dologra, vagy konkrét eljárásra, védjegyre, szabadalomra, tevékenységre, személyre, típusra, adott származásra vagy gyártási folyamatra hivatkozik. Amennyiben a műszaki leírásban szereplő tétel esetében ilyet az ajánlatkérő nem adott meg, úgy az egyenértékűség fogalma kizárt. A megajánlott terméknek nem csak funkcionálisan kell megfelelnie az ajánlatkérő elvárásainak, hanem az előírt jellemzőknek, paramétereknek, méreteknek is meg kell felelnie a közbeszerzési dokumentációban részletezettek szerint. Amennyiben az ajánlattevő a dokumentációban megjelölt termékekkel egyenértékű eszközt vagy megoldást kíván megajánlani, köteles az ajánlatában benyújtani az egyenértékűséget alátámasztó dokumentumokat. Az ajánlatkérő az egyenértékűség vizsgálatát a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény alapelveire – különösen az esélyegyenlőség, az egyenlő bánásmód és a joggal való visszaélés tilalma elvére – figyelemmel, előre meghatározott, objektív és minden ajánlattevőre azonos módon alkalmazott szempontok szerint végzi.Main features of the procedureKbt. 81. § (1) A nyílt eljárás olyan, egy szakaszból álló közbeszerzési eljárás, amelyben minden érdekelt gazdasági szereplő ajánlatot tehet. (2) A nyílt eljárás ajánlati felhívással indul. (3) Az ajánlattevő ajánlatával együtt benyújtja a kizáró okok és az alkalmasság igazolására az egységes európai közbeszerzési dokumentumot. (4) Nyílt eljárásban az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokban rendelkezhet úgy, hogy a bírálatnak az aránytalanul alacsony ár vagy költség vagy egyéb aránytalan vállalások vizsgálatára vonatkozó részét az ajánlatok értékelését követően végzi el. Ebben az esetben csak a legkedvezőbb vagy a legkedvezőbb és az azt követő egy vagy több legkedvezőbb ajánlattevő tekintetében vizsgálja az ár vagy költség aránytalanul alacsony voltát, illetve az egyéb vállalások aránytalanságát, és alkalmazza szükség esetén a 72. § szerinti eljárást. Ha az ajánlattevő ajánlata aránytalanul alacsony ár vagy költség, vagy egyéb aránytalan vállalások miatt érvénytelennek bizonyul, az értékelési sorrendben a következő ajánlattevő a helyébe lép és a szükséges bírálati cselekményeket ennek megfelelően kell elvégezni. (5) Az ajánlatkérő nyílt eljárásban a közbeszerzési dokumentumokban rendelkezhet úgy is, hogy az ajánlatok bírálatát – az egységes európai közbeszerzési dokumentumban foglalt nyilatkozat alapján – az ajánlatok értékelését követően végzi el. Ebben az esetben csak az értékelési sorrendben legkedvezőbb vagy a legkedvezőbb és az azt követő egy vagy több legkedvezőbb ajánlattevő tekintetében végzi el a bírálatot. A 69. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy a bírálat során ilyenkor is biztosítani kell, hogy az összegezésben megnevezett nyertes – és ha az összegezésben meg kívánja nevezni, a második legkedvezőbb ajánlatot tett – ajánlattevő ajánlatának érvényességét az eljárást lezáró döntést megelőzően az ajánlatkérő az ajánlattevő nyilatkozatát alátámasztó igazolások vizsgálatára is kiterjedően teljeskörűen elbírálja. (7) Az ajánlati felhívásban az ajánlatkérő nem határozhatja meg az ajánlattételi határidőt az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított harminc napnál rövidebb időtartamban. Az ajánlattételi határidőt az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított legalább harmincöt napban lehet meghatározni, ha a közbeszerzési eljárásban az ajánlatok nem vagy csak részben nyújthatóak be elektronikus úton. (10) A nyílt eljárásban nem lehet tárgyalni. A nyílt eljárásban az ajánlatkérő a felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő az ajánlatához az ajánlattételi határidő lejártától kötve van. Az ajánlati kötöttség időtartamát az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban nem határozhatja meg annak kezdetétől számított harminc – építési beruházás esetén, valamint ha a közbeszerzési eljárást külön jogszabályban előírt folyamatba épített ellenőrzés mellett folytatják le hatvan – napnál hosszabb időtartamban.